Saturday, April 28, 2018

Kicsit átköltött dzsapcse

Újabb tétova lépés a koreai konyha irányába. A dzsapcse (angolosan japchae, koreaiul 잡채) egy dinsztelt zöldségekkel, hússal és tojással kevert átlátszó főtt tészta. Elkészítése könnyű, bár nekem mindig tovább tart az ételek elkészítése, mint ahogy a receptben írják. Amit Maangchi (az ő receptjét követtem) 14 perc alatt összedobott, az nekem kicsit több, mint 1 órába telt. 
Továbbra is az alapanyagok beszerzése jelenti a fő problémát. A dzsapcseba édesburgonya keményítőből készült üvegtészta dukál, azonban én csak kínai üvegtésztát találtam, ami borsó- és kukoricakeményítőből volt. És természetesen sitake gombát se kaptam. Ezenkívül még itt-ott módosítottam Maangchi receptjén, például lespóroltam másfél kanál cukrot, mert nem szeretem, ha a húsos kaják nagyon édesek.

Hozzávalók:
(2 adaghoz)

15 dkg disznóhús (az eredeti recept marhahússal van)
5-6 közepes nagyságú barna csiperke gomba
2 nagy gerezd fokhagyma
1 EK barna cukor
darált fekete bors
20 dkg spenót
2 kisebb sárgarépa
1 kistök
1 piros paprika
1 narancssárga paprika
1 tojás
2 zöldhagyma
1 közepes fej vöröshagyma
szójaszósz
szezámolaj
szezámmag
napraforgóolaj
10 dkg üvegtészta

Ilyen üvegtésztát használtam

Elkészítés:
Páclét készítünk 1 gerezd szétnyomott fokhagymát összekeverve 1 EK barna cukorral, 2 TK szójaszósszal és 1 TK szezámolajjal. A disznóhúst (combot) kábé 6 cm-es vékony csíkokra vágjuk, és a páclébe keverjük. (Ehhez kellett volna hozzáadni a sitake gombát.)
Lobogó vízbe tesszük, és 1 percig főzzük a spenótot, lecsorgatjuk, kicsavarjuk, csíkokra vágjuk, majd szójaszósszal és szezámolajjal ízesítjük. Egy nagy keverőtálba tesszük.
A zöldhagymát 5 cm-es darabokra vágjuk, a vöröshagymát megtisztítjuk, megsózzuk és vékonyra szeleteljük. a csiperkegombát megtisztítjuk és felszeleteljük. A megtisztított sárgarépát és a paprikákat vékony, gyufaszerűre darabokra vágjuk.  A tököt meghámozzuk, és vékony csíkokra vágjuk. Ezeket a zöldségeket külön-külön pici olajon, egymás után a serpenyőben megfonnyasztjuk illetve megsütjük. A tojást felverjük beleöntjük a felhevített serpenyőbe, és palacsintaszerűre sütjük mindkét oldalán. (Ha megsült az egyik oldala, levesszük a lángról, a másik oldalára fordítjuk, és hagyjuk, hogy a serpenyő melegétől süljön tovább.) Az így elkészített tojást vékony csíkokra vágjuk.
Ezután a húst tesszük a serpenyőbe, és addig sütjük, amíg meg nem puhul. Közben a csomagoláson levő útmutató szerint kifőzzük a tésztát (3-4 perc volt esetemben), majd leszűrjük, és 15-20 cm-es darabokra vágjuk (mert nagyon hosszú).  
Mielőtt a húst beletettem
Az elkészített hozzávalókat beletesszük a tálba, majd szójaszósszal és szezámolajjal ízlés szerint meglocsoljuk. A második gerezd fokhagymát is apróra vágjuk, hozzáadjuk a tálban levőkhöz, megszórjuk még borssal és szezámmaggal, és az egészet összekeverjük.
A végeredmény igen mutatós, önálló fogásként is megállja a helyét, viszont hátránya, hogy nem laktat, hamar éhes lettem utána. Nagyon eteti magát, lehet növelni az adagot.


Monday, April 09, 2018

Bad Genius


Cím: Chalard Games Goeng (ฉลาดเกมส์โกง)
Angol cím: Bad Genius
Magyar cím: Simlis zseni
Rendező: Nattawut Poonpiriya
Operatőr: Phaklao Jiraungkoonkun
Bemutató: 2017. május 3.
Hossz: 130 perc
Műfaj: dráma, thriller
Terjesztő: Jor Kwang Films, GDH 559
Thaiföldi film

Történet:
Egy nagyon jó képességű diáklányt alulfizetett tanár apja magániskolába irat egy jobb jövő biztosítása reményében. A szerény körülmények között élő lány (Lynn) pénzes diákok társaságába kerül, akik ráviszik, húzzon hasznot különleges intelligenciájából úgy, hogy abból mindnyájan nyerjenek. Az egész ártatlan félévin való segítéssel indul, ami bonyolult iparággá növi ki magát. És a csapat nem áll meg az iskolánál. Az egyetemi felvételi vizsga kicselezésére pályázik.

Nagyon nehéz úgy írnom ismertetőt vagy kritikát, hogy ne spoilerezzek. Állítólag megtörtént eset inspirálta a filmet. Tény, hogy a modern kommunikációs eszközök megjelenésével a puskázás teljesen más formát és dimenziót öltött, azonban még mindig az emberi agy az, ami a határtalan lehetőségeket kínálja. Lynn és Bank, a két zseni, jellembeli fejlődése a történtek hatására ellentétes irányt vesz, ami nekem egyáltalán nem tűnt hihetetlennek, mondhatnám, egy kis realizmust tartalmaz. Pat és Grace párosa azonban semmit nem változik. Lehet, kissé lassú felfogásúak ami a tanulást illeti, de szervezőképességük és üzleti érzékük kiváló. A gátlástalanságuk előrevetíti sikeres vállalkozói karrierjüket.
A történet időbeli ide-oda ugrálásokkal van bemutatva, de ezeket könnyű követni, nem zavarják össze az embert. Nagyon egyszerű díszletekkel és eszközökkel, de nagyszerű rendezői, operatőri és vágói munkával egy olyan alkotást sikerült létrehozni, ami székhez köt, és amit akaratod és józan eszed ellenére végigizgulsz. A film kasszasiker volt, jó pár díjat bezsebelt, és sok ország megvette a terjesztési jogát. Az IMDb-n 7.8-as pontszámot kapott, ami nem semmi.


Főbb szereplők:
Chutimon Chuengcharoensukying mint Lynn
Eisaya Hosuwan mint Grace
Teeradon Supapunpinyo mint Pat
Chanon Santinatornkul mint Bank
Thaneth Warakulnukroh mint Lynn apja
Sarinrat Thomas mint iskolaigazgató
Ego Mikitas mint STIC biztonsági ember
Pasin Kuansataporn mint Tong

Magyar felirat: van
Értékelés: 9/10

Saturday, February 10, 2018

Danmudzsi, a sárga savanyított retek

A kész danmudzsi
A danmudzsi (angolos átírásban danmuji) a gimbap egyik hozzávalója, illetve a dzsadzsangmjeon (jajangmyeon) mellé eszik savanyúságként. Mivel belelendültem a kísérletezésbe, és szembejött a jégcsapretek (bezzeg két héttel ezelőtt... akkor hiába kerestem), megvettem, és nekiestem. Mármint danmudzsit készíteni. Aki már tett el savanyúságot télire, annak nem nehéz. Messze nincs vele annyi munka, mint az ecetes paprikával (gogosár paprika) vagy a káposztával töltött paprikával.

Két receptet kombináltam: az egyikből az adagokat vettem, a másikból az ízesítést.



Hozzávalók:
60 dkg jégcsapretek
2 és fél EK jódmentes só
1 bögre cukor (1 és negyed az eredeti receptben, de még így is sokalltam)
6 EK almaecet
1 kanál kurkuma (vagy fél kanál sáfrány)
20 szem fekete bors
3 babérlevél
3 bögre víz



Elkészítés:
Meghámozzuk a retket, a vastagabb részét egy-másfél centi vastagságú hasábokra vágjuk (hosszát aszerint, hogy mibe tesszük). A vékonyabb részét felkarikázzuk. Megsózzuk 2 kanál sóval, összekeverjük, és állni hagyjuk, míg elkészítjük a levet. 
 

A vízbe beletesszük a fél kanál sót, a cukrot, az almaecetet, feltesszük a tűzre és kavargatjuk, míg a cukor elolvad. Hozzáadjuk a kurkumát, a borsot és a babérlevelet, és 10 percig forraljuk. 
  

Amíg forr, a retekről leöntjük a sós vizet, és befőttesüvegbe tesszük. 
 
A forró levet ráöntjük a retekre, hagyjuk kihűlni 4-5 órát, majd lecsukjuk a befőttes üvegeket, és a hűtőbe tesszük. Akár már másnap is fogyasztható, de egy hét után jobb.


Az íze érdekes édes-savanyú, melyen átüt a babérlevél aromája.  És ha már megcsináltam, akkor egy új adag gimbapot is kellett készítenem, ezúttal előírás szerint, még a húsra is rátettem a cukrot. Íme az eredmény. (Bár legközelebb a cukrot kihagyom, az édes változat nekem nem jön be.)

Felgöngyölés előtt
A múltkor kerekebbre sikerült


Drama Reviews No. 10


Fight My Way – It wasn’t as funny as advertised in the teaser. The romance and the chemistry between the leads was okay but not off the chart. It could’ve been much better with such a cast, I blame it on the director and the writer. The frames and the lights were dull, the fight scenes were poorly made. What stood out for me were the side characters, the leads’ friends who were a couple (Ahn Jae-Hong and Song Ha-Yoon) and the coach (Kim Sung-Oh), they were scene stealers. It wasn’t bad, just lukewarm.

Suspicious Partner – It was hard to balance the humor and romance with the creepy crimes. I liked the trust developed between Ji-Wook (Ji Chang-Wook) and Bong-Hee (Nam Ji-Hyun) despite the bumpy start. I would've like it more if Bong Hee was portrayed as more capable, not as someone slow, who barely can pass the exams. The legal stuff and court speeches were not well written, but the visuals were great, and wasn’t a boring drama. I appreciated that the leads emoted so well and had so much chemistry.

Defendant – It felt over the top, too exaggerated. I liked the beginning, when I couldn’t figure out what’s the deal due to Jung Woo’s (Ji Sung) repeated memory loss, after that the story became somewhat predictable. Ji Sung’s performance in the second half of the drama was better. Uhm Ki-Joon managed to create another memorable villain character, a real psychopath, with perfect mixture of intelligence, evil and craziness. And with a friend like Kang Joon-Hyuk (Oh Chang-Suk) who needs an enemy? He was outright scary. The irony is that in this dark, twisted story the inmates were the good guys.

Whisper – This drama is better than the Defendant. The casting and the actors performance was spot on. I liked that all the characters were four dimensional, the line between good and bad was blurred, everyone had a shady and a relatable side. The corruption’s web was unimaginable large yet felt real (given the corruption size in my country). In every single episode was a twist, I couldn’t stay assured even for an hour. I wasn’t disappointed of the end, I saw it coming, if it was any different the drama wouldn’t be true to itself. Lee Bo-Young and Lee Sang-Yoon were perfect partners, complemented each other, but the romance was a little forced.

Individualist Ms. Ji-Young – The approach was too simplistic, the tropes of opposites attracts in this case wasn’t appropriate in my opinion. The clinging to girlfriend was overdone, it wasn’t even hilarious. I know it was a two episode mini-series, but still the problem was too easily solved.

The Best Hit <3 – The best. ’Dda Bong!’ It’s about a year that a drama got me this addicted. I couldn’t wipe the smile off of my face while watching it. Maybe Yoon Si Yoon’s wide smile was contagious. It was a show that was funny and witty, the comic situations and the serious talk were hand in hand in almost every scene. I had the feeling that the whole cast and crew had a blast filming. I was amazed how cool the characters stayed when they learned about the time travel. No one freaked out. Not even the son whose dad snatched the girl he loved. C’mon, that was unrealistic even according to kdrama standards. But the love story of Yoo Hyun-Jae (Yoon Si-Yoon) and Choi Woo-Seung (Lee Se-Young) was so sweet and swoonworthy that I threatened to curse the show, if it’d kill it at the end. Fortunately it did not. Everyone was likeable. Even stalking fans. When I saw them with those cameras, I burst out laughing. They clearly didn’t know how to use them. At first they didn’t even hold it right. And when one of them took a picture of Ji Hoon (Kim Min-Jae) in the bakery with telephoto lens... Well, she probably wanted to take a macro photo of his nose hair.

2 Outs in the 9th Inning – The Best Hit put me in a retro mood, so I tried for a change an oldie. I think it’s okay to call it that if it’s a ten years old drama. Someone praised it on Dramabeans and made me curious. I want to thank her for that. I didn’t see the main actors in leading roles up till now, and I was amazed how good they are. Soo-Ae wasn’t stiff and self aware like many actresses, she was relaxed and natural, with a beaming smile, and you could read what was Lee Jung-Jin thinking ‘cause every muscle was moving in his face. It’s an understatement that their chemistry was great. I would like to see them in many dramas as leads, in meaty roles. Hong Nan-Hee and Byun Hyung-Tae’s transition from friends to lovers was fun to watch and felt realistic. The ending was somewhat flat, without fireworks, but all in all, it was a good show. Sadly the subs were not too good, but I’m still grateful for them. On the shallow note, I loved their fashion, especially the trapeze trousers. I still keep one of those in my closet. I’ve never seen someone looking so hot in saggy sweatpants and a T-shirt. And I was right, that camera wasn’t just a prop.

Thursday, February 01, 2018

Kimcshi-készítés - első próbálkozás

Már rég szerettem volna enni kimcshit, csakhogy a városomban nincs keleti élelmiszerbolt, és a hipermarketek egzotikus étkeket és hozzávalóikat kínáló polcain még nem találkoztam vele. Ezért elhatároztam, hogy magam készítem el. Nem sok különlegesnek számító hozzávalót kellett beszereznem, csupán kínai kelt, halszószt, jégcsapretket és egyes receptek szerint rizslisztet. Az első kettőt meglepően könnyen találtam, jégcsapretket viszont sehol sem kaptam, pedig azelőtt sokszor láttam, sőt vettem is. Lehet, most nincs szezonja, azért nem kapható. Jobb híján fekete retekkel helyettesítettem.
Mielőtt nekifogtam volna, végigolvastam egy csomó kimcshi receptet, amikből kiderült, hogy többféleképpen készítik, szinte ahány ház, annyi szokás.
Megérett a fogyasztásra

Első nekifutásra a rizsliszt és sárgarépa nélküli változatot választottam.

Hozzávalók:

1 nagy fej kínai kel
1-2 jégcsap retek (helyette egy közepes fekete retket tettem)
1 kis fej fokhagyma
1 nagy fej vöröshagyma
1 köteg metélőhagyma vagy zöldhagyma
1 kis darab gyömbér (elfelejtettem venni, így gyömbérport tettem, mert az volt otthon)
4-5 kanál édes nemes fűszerpaprika
1 és fél kanál chili pehely
1 kávéscsésze tengeri só (jód nélküli!)
4 kanál halszósz

Elkészítés:

 A kínai kelt megmostam, aztán a torzsát hosszirányban bevágtam, majd eltéptem. A fél káposztákat ugyanígy negyedekre szedtem. A negyed káposzták minden levélközét megsóztam a só felével, hagytam egy fél órát állni, majd ráöntöttem egy bögre vizet és a vízbe beleöntöttem a só másik felét. Két órát hagytam állni, fél óránként megforgattam a káposzta darabokat, hogy jól érje őket a sós víz. A végére a káposztalevelek vastag fehér része is hajlékony lett. Leöblítetettem a káposzta darabokat a csap alatt, jól átmostam a levelek közét, hogy lemossam a sót, majd szűrőbe téve lecsöpögtettem.

Megkenésre készen
Közben elkészítettem a szószt. A megtisztított fokhagyma gerezdeket és a hagymát konyhai robotgéppel felaprítottam, hozzákevertem a fűszerpaprikát, a chilit, a gyömbért és végül a halszószt.
A retket előbb reszelni akartam, de nagyon kemény volt, így inkább vékony gyufaszálszerű darabokra vágtam. A zöldhagymát levelestül másfél centis darabokra vagdaltam. Ezután a hagymás-paprikás szószt összekevertem retekkel és a zöldhagymával. Körülbelül egy órát állt így, míg a káposzta elkészült, és egész jó íze volt, nem volt túl csípős, és a retek is hajlékonyra puhult. Annyira sűrű volt ez a szósz, hogy tettem bele egy kávéscsésze vizet (nem a csapból, mert az klórozott, és gátolja a fermentációt).

Ezután következett a káposztalevelek egyenkénti megkenése a szósszal, a negyed káposzták összehajtogatása és légmentesen lezárható edénybe helyezése. (Van erre a célra spéci kerámia edény is, de annak hiányában jól zárható fedeles, szélesszájú befőttesüveg vagy műanyagdoboz is megteszi. Nekem ez az utóbbi volt.) Az edényben a káposztákat jól nyomkodjuk le, hogy kijöjjenek a légbuborékok. Fontos, hogy a káposztának a szósszal való kenegetését gumikesztűben végezzük, mert különben a csípőspaprika kimarja a kezünket. A dobozokat légmentesen lezárva 2 napig szobahőmérsékleten kell tartani, majd betenni a hűtőbe. Ott folytatódik az érlelés (tejsavas erjedés). Egy nap után kiderült, hogy a dobozaim nem záródnak légmentesen, az egész konyhában átható hagymaszag terjengett, ezért a fedelük alá tettem egy réteg ragadó műanyagfóliát.


Két ilyen doboznyi lett

Egy-két hét után lehet fogyasztani, de 4 hét alatt el kell használni, mert különben túlerjed. Akkor már csak különböző ételekbe lehet tenni, savanyúságként enni már nem jó.

Majdnem két hét után nyitottam ki az első doboz kimcshimet. C-vitamin bombára volt szükségem, mert letámadott egy vírus. Egyet bizton állíthatok: nagyon jól tisztítja a légutakat. Most már sajnálom, hogy nem gyömbérgumót tettem bele, akkor még ütősebb lenne. És talán elbírt volna még egy kis halszószt. Nagy előnye, hogy szinte mindenhez ehető, és ilyenkor, télen nem hűt, mint a saláták és a savanyú uborka, hanem fűt, a chilinek hála.

Saturday, January 13, 2018

Legend of the Blue Sea antik váza sajátkezűleg

Már a tavaly, amikor a sorozatot néztem, elhatároztam, hogy készítek egy olyan vázát. Aztán jegeltem az ötletet, egészen mostanáig. Először is be kellett szereznem egy megfelelő vázát. Zománcozott kerámia vázát találtam, de lehetett volna akár üveg is. 

Íme az eredeti:

Két változatot gondoltam ki a megvalósításhoz: az egyik a kontúrozós átrajzolás, a másik a lakkos transzfer módszere. Az előbbi mellett döntöttem, bár ez nehezebbnek ígérkezett.

Következzék az elkészítés módja lépésről lépésre.

Először megrajzoltam a képet rajzlapra (mert ez jól bírja a radírozást), majd ablaküvegre téve átmásoltam vékonyabb papírra, és körbevágtam. 

 

Másolópapírral (indigó) átrajzoltam a képet a vázára.


A vonalakat áthúztam fehér kontúrozóval. Elég sokszor kellett javítgatnom, mert nem tudtam szép vékony folyamatos vonalakat húzni. Azonban számítottam erre, ezért választottam a fehér kontúrozót. 

Indigóval átrajzolva
Száradás előtt
Egy éjszakára pihentettem a művet, hogy megszáradjon. Másnap alkoholos vattával letöröltem a másolópapír kék nyomait, arany színű viaszpasztával kiemeltem a vonalakat, és arany antikoló pasztával árnyékoltam. 


Akár így is maradhatott volna a váza, de öregíteni akartam. Ehhez kétfázisú repesztőlakkot használtam, a repedéseket pedig arany antikoló pasztával emeltem ki. Végül lekentem alkohol alapú lakkal. Hogy mennyire lesz vízálló, az majd elválik.
 

A vázám elkészítéséhez Pentart termékeket használtam.


Most már van Legend of the Blue Sea relikviám, bár nem a tenger mélyéről, de így is jó. Már csak a zöld jáde karkötő hiányzik. ;)

Monday, January 01, 2018

Gimbap Szilveszterre


Tudom, a gimbap elég közönséges ételnek számít Dél-Koreában, amit többnyire uzsonnaként fogyasztanak, de úgy gondoltam, pont megfelel hidegtálként egy svédasztalra. Mivel Szilveszterre készítettem, a receptet kissé módosítottam: marhahús helyett disznóhúst használtam, és savanyúságot nem tettem bele, hogy ne legyen savanyú az új év. Ez utóbbi nem volt kezdettől szándékos, hanem a helyzetből adódott - ugyanis nem kaptam danmudzsit, azaz sárga savanyított retket. Helyette kígyóuborkát tettem bele (nem savanyítottat,  ezt már tudatosan). És ha már savanyú nem került bele, az édeset is kihagytam, azaz nem tettem cukrot a húsra, hogy rákaramelizálódjon sülés közben. Ettől eltekintve az eredmény egész jó lett.

Kövekezzék az eredeti, fentebb belinkelt recept lefordítva, mennyiségek nélkül:
  • Az aprószemű rizset megfőzzük, sózzuk és meglocsoljuk egy kevés szezámolajjal, majd letakarva hűlni hagyjuk.
  • Vékony csíkokra vágjuk a hámozott sárgarépát, és megsózzuk, hogy levet eresszen.
  • Hosszú hasábokra vágjuk a sárga retket (én az uborkát vágtam ilyenre).
  • A spenótot forró vízben 1-2 perc alatt megfonnyasztjuk, lecsöpögtetjük, és megsózzuk. (Nem vágjuk össze!) Néhány fokhagymagerezdet megtisztítunk, összetörünk, hozzáadjuk a spenóthoz, meglocsoljuk egy kis szezámolajjal, és összekeverjük. (Én a nyáron leforrázott és lefagyasztott spenótot olvasztottam ki, és serpenyőben a fokhagymával olajon megfuttattam.)
  • A marhahúst csíkokra vágjuk, és megveregetjük késsel (mintha potyolnánk). Ráteszünk néhány gerezd megtisztított és összetört fokhagymát, két teáskanál szójaszószt, megszórjuk őrölt borssal és barna nádcukorral, majd összekeverjük.
  • Napraforgó olajos serpenyőben megsütünk 3 felvert egész tojást úgy, mint a palacsintát, mindkét oldalán. Amikor készen van, csíkokra vágjuk.
  •  Serpenyőben, napraforgó olajon megpároljuk a sárgarépát. Az ettől maradt olajban megsütjük a húst.
  • A hínárlapokat kis gázláng felett megpirítjuk, a fényes oldalukkal lefelé fektetjük, elegyengetjük rajta a rizset, de 3 ujjnyi széles részt felül üresen hagyunk. A rizs közepére helyezzük a húst, a sárgarépát, a retket, a spenótot és a tojást. Szorosan feltekerjük ügyelve arra, hogy a rizs körkörösen fogja körül a tölteléket.
  • A tekercseket megkenjük szezámolajjal, ujjnyi szeletekre vágjuk, és megszórjuk szezámmaggal.


Jó étvágyat!  

(Ajánlom, nézzétek meg a linken a videót, hogy lássátok is, hogyan készül.)